2013. december 13., péntek

21. fejezet

És végre Szombat van! Mert hát igen, eltelt az első hét, de mit ne mondjak, nem történt semmi különös a suliban. A tanárok még lazák voltak, a nagyszünetben az elittel lógtunk. Minden ment a megszokott kerékvágásban. És szerdán anyuval este megbeszéltem, hogy mehetek koleszba lakni, ha Diussal vagy Dalmával leszek egy szobába. Amúgy mindenkinek megengedték, Barbie még gondolkodik rajta, hogy jöjjön.
Lényeg: szombat van, szóval ha végeztem a kajával, és összepakoltam a cuccom, indulhatok is apuékhoz. Ma kivételesen Nick csinált kaját: hamburgert.
-Alice! Elvigyelek apuékhoz, vagy Rajmival mész?
-Az utóbbi-mondtam, miközben a telóm kijelzőjét figyeltem. Dius küldött képeket, és azokat nézegettem.-Wháá, ez tiszta cuki!-kiáltottam fel, mire a bátyám furán nézett rám.-Csak ez a kép az-röhögtem el magam.
-Jajj, ezek a kamaszlányok...-sóhajtott fel Nick, anyu kedvenc mondatát idézve, mire aztán egyszerre tört ki belőlünk a röhögés.-És mikor gyün'?-Hát ja. Nick előszeretettel beszél parasztosan.
-10 perc múlva-közöltem majd viszonylag csendben folytattuk a kajálást. Azért mondom, hogy viszonylag, mert a hangfalra rákötött telóból (ami Nick-é) üvöltött Avril Lavigne, és mindketten azt énekeltük. Avril a bátyám álomcsaja, tisztára oda van érte, és amikor kaja közben nem Conor Maynard megy, akkor ez a kötelező. Nekem jó hangom van (nem hiába vagyok énekkaros), de Nick sem panaszkodhat. Kedvencünk Avril-től a Let me go, mert azt tudjuk duettben énekelni.
Megrezzent a telefonom, vagyis SMS-em jött.
Késni fogok, dugóba keveredtünk xxx Raj
Megvárlak-írtam vissza. Mivel Nick csinálta a kaját, nekem kellett mosogatnom. Miután ezzel végeztem, szép lassan felsétáltam a szobámba, és bepakoltam a cuccaimat egy táskába. Rajmi még mindig nem jött, szóval volt időm bőven. Úgy döntöttem, szép leszek és kisminkelem magam. Smink alatt pedig szempillaspirált és egy icipici szemcerkát értek. Megfésülködtem, és csináltam egy fotót magamról.
A kezemen látható ékszert persze csak a fotó erejéig tettem fel, utána azonnal levettem, és beraktam a táskába, mert nekem nem kellett, Petra meg a múltkor kinézte magának. Johannának pedig a múltkor vettem a Tesco-ba egy cuki fejpánt vagy korona szerűséget, neki azt viszem. Unalmamban előszedtem a fotóalbumomat, és nézegetni kezdtem.
Első oldalon én és Dius vagyunk láthatóak. A kép még valamikor tavasszal készült.
Elmosolyodtam. Ez a kép annyira aranyos. Aztán következhetett a második oldal. Ezen a képen apu és Szilvi van. Ez is idén készült, csak ez akkor, amikor nyaraltunk. Ez a kedvenc képem.

Nem lehet azt mondani, hogy nem aranyos. Mert az. A harmadik oldalon egy egész friss kép volt. Én voltam rajta meg Rajmi, azt hiszem tegnap készült a kép. Szerintem tök cuki lett.

Wow. Ezután lapoztam, ám Rajmi lépett be a szobámba.
-Szia!-jött oda hozzám, leült mellém, és egyszerűen átrakott az ölébe. -Mit nézel?
-A fotóalbumot. Megnézed te is?-Rajmi bólogatott. Ugyebár lapoztam. Először a 3 éves húgom, Johanna volt látható. Annyira édes ezen a képen.
-Ő Johanna?-kérdezte Rajmi.
-Aha. Tök édes, nem?-mosolyogtam, majd a pasim jobban megnézte a képet, és elmosolyodott. Nem csodálom.

Hát nem édes? Igaz, hogy nyári kép, de Petrával ragaszkodtunk a hóember-fillinghez, és szegény húgomat végig sétáltattuk így a parkon. Mondjuk mindenki mutogatott, hogy "nézd már, milyen tündéri az a kislány".
_Nagyon cuki húgod van-mondta mosolyogva Rajmi. A következő oldalon a msáik húgom, a 12 éves Petra volt látható. Ő egy kicsit idősebbnek néz ki, mint amennyi, de nagyon szép lány, és állítólag rám hasonlít.

Amúgy ez is a nyaraláson készült, és amúgy az én felsőm van rajta.
-Ő Petra, akivel hétfőn már találkozhattál-mosolyogtam.
-Már nem azért, de 12 éves létére, nagyon szép lány. És hasonlít rád.
-Igen, gyönyörű lány. De rám biztos nem hasonlít-nevettem el magam, majd lapoztam.A következő kép egy régi kép anyuról és Kristófról. Anyunak azóta nincs frufruja, és Kristófnak sincs barnára festve a haja, ha nem felvállalja, hogy szőke. Ez azt hiszem még a tavasz elején készülhetett, amikor összejöttek.

-Anyu és Kristóf. Anno festette a haját-magyaráztam Rajminak.
-Nagyon jól mutatnak együtt-mosolygott. Aztán egy olyan kép következett, ami tényleg régi, 3-4 éves lehettem rajta, és az akkor még szőke(!) anyukám hátán csücsülök.
-Anyu és én-mondtam nevetve.

-Az te vagy?-kérdezte Rajmi szintén nevetve.
-Igen, miért nem tök nyilvánvaló?-röhögtem.
-De. Tiszta cuki vagy-mosolygott, majd megpuszilta a fejemet. Következő kép. Nick és én. Szintén 3-4 éves lehettem, Nick meg olyan 6-7. Én kiskoromban ezek szerint nagyon szerettem valaki hátán ülni, mert ezen a képen a bátyám hátán vagyok.
-Na jó. Ez te vagy. De ez ki?-ráncolta a szemöldökét Rajmi.
-Rajmi, akár hiszed, akár nem, ő Nick- Rajminak leesett az álla.
-Ez Nick? Te jó ég! Egyáltalán nem hasonlít rá. Atya ég...-mondta, én meg felröhögtem. Hát tény, hogy a bátyám most sokkal jobban néz ki. Jöhetett a következő kép.
-Alul Nick, felette én, aztán az unokatesónk Anna, és végül Petra.
-Hány évesek vagytok rajta?
-Nick 9, én 6, Petra 2, és Anna 3 hónapos talán.
-Nagyon aranyos-mosolyodott el. Következő képen egy kislány volt.

-Na és ő ki?
-Találgass-röhögtem el magam.
-Nemtom'. Ki ő, mondd már el!
-Dius- nyögtem ki,.
-Kajak?-röhögött fel.
-Olyan cuki, nem? 4 éves volt és akkor aludt nálunk először.
-Tök jó-mosolyodott el.
-Nincs több-mondtam, leraktam az ölemből az albumot, és megcsókoltam Rajmit.-Ideje lenne menni-álltam fel, és magam után húztam Rajmit. Beraktam az albumot a táskámba, gondolván megmutatom Petrának is. Azzal indulhattunk is. Megöleltem a bátyámat, aztán Rajmival összekulcsoltuk a kezünket, és így mentünk egészen a felhajtóig, mert Rajmi BMX-szel jött, szóval felpattant és úgy kísért el apuéig. Ott aztán rendsen elbúcsúztunk, integettem neki, majd ő már fel is pattant a bicójára, és elment. Én meg bementem, ahol aztán Johanna futott elém.
-"Elisz"!-kiabált, és megölelt.
-Szia Johanna!-kaptam fel az ölembe, majd nyomtam egy jó nagy puszit az arcára.
-Hiányoztál-mondta a húgom a nyakamba csimpaszkodva.
-Te is nekem baba-raktam le. Persze Petra is futott le egyből az emeletről.
-Alice!-ölelt meg, és adott két puszit.-Már alig vártam, hogy gyere. Hát a Rajmit hol hagytad?
-Majd csak holnap jön Nickkel és Előddel.
-Jaa. Na gyere!
.Öhm, Petra! Szólok apunak és anyudnak, hogy itt vagyok-és mint egy varázsütésre, apu már ott is volt az előszobában. Köszöntöttük egymást, majd Szilvivel is dumáltam pár szót, és Petra nagy örömére végre felmentem vele a szobájába. Na, akkor induljon a hétvége!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése